(Fordítás angolról)
WASHINGTON, D.C., (2019. október 15.) – A Pew Research Center a kommunizmus bukásának harmincadik évfordulóján készített új felmérése megállapítja, hogy a korábbi keleti blokk országaiban kevés ember bánja az 1989–1991. között végbement változásokat, annak ellenére, hogy nem teljes mértékben elégedettek a jelenlegi politikai vagy gazdasági helyzetükkel sem. Hasonlóan a nyugati társaikhoz, a közép- és kelet-európai polgárok jelentős része aggódik országa politikai helyzete, az egyenlőtlenségek, és egyéb hasonló problémák miatt.
Az új felmérés 17 országot vizsgált: 14 európai uniós tagállamot a korábbi vasfüggöny mindkét oldaláról, valamint Oroszországot, Ukrajnát és az Egyesült Államokat. A felmérés számos témát érint, köztük a többpártrendszerre és a szabadpiacra való áttérést, a demokratikus értékekről, az EU-ról, Németország szerepéről, az európai politikai vezetőkről, az élettel való elégedettségről, a gazdasági körülményekről, a nemek közötti egyenlőségről, a kisebbségi csoportokról és a politikai pártokról alkotott véleményeket.
A felmérés megállapítja, hogy a korábbi keleti blokk országaiban a megkérdezettek többsége támogatja a demokratikus értékeket, és úgy véli, hogy a tagállamok profitáltak az EU-tagságból. Annak ellenére, hogy a legtöbben általánosságban kiállnak a demokrácia intézménye mellett, az egyes demokratikus elvek iránti elkötelezettség már nem mindig ilyen erős.
A többpárti demokrácia és a piacgazdaság kiépítését, mely a kommunizmus összeomlása után indult meg, a megkérdezett közép- és kelet-európaiak nagy része ma is támogatja. Az utódállamok körében ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak: míg a lengyelek 85%-a támogatja a demokrácia és a kapitalizmus felé történt elmozdulást, addig a bolgárok és az ukránok több mint egyharmada elutasító, csakúgy, mint az oroszok körülbelül fele.
A demokrácia és a szabadpiac eltérő megítélése valószínűleg az elmúlt három évtizedben elért társadalmi fejlődés eltérő szintjeire vezethető vissza. Azokban az országokban, mint Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Litvánia, ahol a legtöbben úgy gondolják, hogy országuk gazdasági helyzete ma jobb, mint a kommunizmus idején volt, az emberek általában pozitívan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz. Ugyanakkor Oroszországban, Ukrajnában és Bulgáriában kevésbé lelkesednek a kommunizmus óta bekövetkezett gazdasági változásokért. A megkérdezettek több mint fele szerint a társadalom többségének a helyzete most rosszabb, mint a kommunista érában volt.
Arra a kérdésre, hogy országuk különböző területeken előrelépést ért-e el az elmúlt három évtizedben, a közép- és kelet-európaiak a legkedvezőbbnek olyan területeket jelöltek meg, mint az oktatás és az életszínvonal. Azonban a vélemények megoszlanak a közrend és a közbiztonság, valamint a családi értékek terén elért haladásról, illetve a legtöbb ember szerint a változások negatív hatással voltak az egészségügyre.
Ahogyan az egyes országok fejlődéséről alkotott nézetek eltérnek, ugyanúgy a jövőről alkotott vélemények is különböznek. A felmérésben szereplő egykori kommunista országokban az emberek viszonylag optimisták a más európai nemzetekkel kialakított kapcsolatokat illetően, ám inkább pesszimisták a politikai rendszer működésével és olyan konkrét gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, mint a munkanélküliség és az egyenlőtlenség.
A felmérést 18 979 ember részvételével végezték 2019. május 13. és augusztus 12. között. A tanulmány a Pew Research Center és elődje két korábbi felmérésére épül. Az elsőt a Times Mirror Center végezte a People & the Press (a Pew Research Center elődje) számára 1991. április 15. és május 31. között. A második felmérést a Pew Research Center közvetlenül a berlini fal leomlásának 20. évfordulója előtt végezte, 2009. augusztus 27. és szeptember 24. között.
A jelentés további fő megállapításai:
Az EU tagországai nagyjából egységesen támogatják az európai projektet. Az EU megítélése nagyrészt, de nem teljes körűen pozitív: a megkérdezettek többsége szerint a tagság kedvező hatással volt országuk számára, és úgy gondolják, hogy országuk gazdasági előnyökhöz jutott azáltal, hogy az EU tagja lett. Az EU megítélése a 2004-ben csatlakozott, korábban a keleti blokkba tartozó Lengyelországban és Litvániában a legkedvezőbb.
A demokrácia működésével kapcsolatos elégedetlenség egyik fő tényezője a politikai elittel szembeni csalódottság. A politikusokra gyakran úgy tekintenek, mint akik elvesztették a kapcsolatot az átlagpolgárokkal. A felmérésben részt vevő EU-tagállamokban az embereknek átlagosan 69%-a nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy „A legtöbb választott tisztségviselőt érdekli, hogy mit gondolnak a magamfajta emberek”. Oroszországban, Ukrajnában és az USA-ban a többség szintén osztja ezt a véleményt.
A jobboldali populisták az átlagnál sokkal bizalmatlanabbak az EU-val és a kisebbségekkel szemben. A jobboldali populista pártokat kedvezően megítélő emberek véleménye az EU-ról az átlagnál gyakrabban kedvezőtlen, és gyakrabban vélik úgy, hogy Európa gazdasági integrációja hátrányos volt országaik számára. A kisebbségi csoportokkal szemben is negatívabbak.
Íme négy kulcsfontosságú diagram, amely az új jelentés egyes országokra lebontott adatait vizsgálja:
Az eredmények azonnal közzétehetők, és a következő címen érhetők el: https://www.pewresearch.org/global/2019/10/15/european-public-opinion-three-decades-after-the-fall-of-communism/
További információért vagy interjúkérelemmel a tanulmány szerzőjével, Richard Wike globális attitűdkutatási igazgatóval, Jacob Poushter társigazgatóval vagy Laura Silver vezető kutatóval, kérjük, forduljon Stefan Corniberthez a 202.419.4372 telefonszámon vagy a scornibert@pewresearch.org e-mail-címen.
